Az eljegyzési- és karikagyűrű története

A gyűrűk mindig is különlegesnek számítottak, ugyanis bármelyik ékszereknél jobban kifejezhetik két ember összetartozását.

Closeup of diamond ring

Már az ókor óta él az a szemlélet, miszerint a viselt gyűrű személyes jelentéssel bír. A történelem folyamán számos különböző dolgot jelképezett az ujjakon viselt ékszer, többek között viselőjének társadalmi státuszát, vagyonát, volt, amit szerencsehozó talizmánnak használtak, és természetesen párok összetartozását is gyűrűk mutatták a külvilág felé. Voltak gyűrűk, amik az igaz szerelmet jelképezték, még mások szigorúan a házasság jogi aspektusát emelték ki.

Bár nem a gyűrű számít a legkorábbi ékszernek, az ókori Egyiptomban már nagyjából 5000 évvel ezelőtt cseréltek gyűrűt az emberek a szerelem nevében, amiket a hűség jelképeként viseltek; ezek gyakran egyszerű bőrből vagy nádból készültek. Az ősi egyiptomiak szerint az önmagába visszatérő kör az erőt, örök szerelmet és örök életet szimbolizálta, így ezek a korai darabok tekinthetőek a karikagyűrűk őseinek. Ekkor is léteztek már pecsétgyűrűk, amik között a szkarabeuszt formázók voltak a legnépszerűbbek a nílusi királyságban. A pecsétgyűrűket aláírásra is használták, ezt a későbbi, nyugati civilizációk is átvették, mint például a görögök és a rómaiak; továbbá valószínűleg ezekből alakultak ki az első eljegyzési gyűrűk az ókori Róma területén.

Az ősi Hellászban Erósz szerelemisten jelképe lett, még Rómában a házasság intézményével került összefüggésbe a gyűrűk hordása. Rómában már az első század végén gyémánttal díszített karikagyűrűket készítettek, amiket a házasulandó fiatal lányok kaptak meg, azonban ezek a gyémántok még csiszolatlan kövek voltak. A gyémántok már az ókorban is nagyon értékesnek számítottak, azonban extrém keménységüknek köszönhetően ekkoriban még nem léteztek eszközök, amikkel megmunkálhatták volna őket; erre még évszázadokat kellett várni.

A középkori Európában a menyasszony apja azzal fejezte ki, hogy szándékai komolyak – vagyis valóban férjhez kívánja adni lányát – hogy a vőlegény apjának ékszert küldött, ez gyakran gyémántgyűrű volt. Ebből alakult ki a gyémánt eljegyzési gyűrű szokása is. A 18. században jelentek meg az ezüst berakású, arany foglalatú, gyémánttal díszített karikagyűrűk. Az utóbbi időben a klasszikus, nemesfém gyűrűk mellett kezdenek teret hódítani a divatos, rozsdamentes acélból készült jegy- és karikagyűrűk is. Magyarországon a karikagyűrűt jellemzően a jobb, még az eljegyzési gyűrűt a bal kézen hordják, viszont mindkettőt a gyűrűs ujjon. Ez a szokás is az ókori Egyiptomba nyúlik vissza, ahol úgy gondolták, hogy a negyedik ujjban található egy véna, ami közvetlen összeköttetésben áll a szívvel. Az Ékszerkirály Webáruházban te is megtalálhatod álmaid gyűrűit, amiket akár már másnap kezeidben tarthatsz.

Leave a Comment

Scroll to Top